Szeptemberben többször fáztam meg, de nem foglalkoztam vele, mentem továbbra is minden nap és általában valamelyik hétvégi napon is dolgozni. Különben is intézni kellett az örökösödési átírást, az autó, utánfutó eladását, a biztosítások megkötését, majd felszámolását az eladás után, így nem volt lehetőségem kipihenni a betegséget.
Október első munkanapján még elvittem a gyerekeket színházba, de másnap már magas lázzal, erős fájdalmakkal ébredtem; a diagnózis szerint tüszős mandulagyulladással, és teljes felső légúti fertőzéssel.
Amit nem vett észre a doktornő, az egy arcüreggyulladás volt, amelyről begyulladt a fogaimat tartó csonthártya, s így az egyik fognál teljes fogbél elhalást váltott ki.
Hiába gyökérkezelték a fogat, nem szűnt a fájdalom, mivel csak a harmadik röntgennel sikerült kimutatni azt, hogy a csonthártya is gyulladásban van, ezért nem tud gyógyulni – azonban addigra eltelt három hét irgalmatlan fájdalmakban, és fájdalomcsillapítót szedve. Mondtam a dokiknak, (tanulva az előző esetekből) hogy nem úszom meg soha széles spektrumú antibiotikum nélkül, mivel nem átlagember érzékenységű fogaim vannak, de megint nem hittek nekem.
A doki elsőre rosszul lett, amikor meglátta, hogy mekkora foggyökeret kellene kezelnie, ami ráadásul össze-vissza tekeredik….szó volt közben már fogműtétről is, aminek még a gondolatától is rosszul lettem, mivel emlékeztem, hogy mit csináltak velem kilenc évvel ezelőtt, a majd három órás műtétre, az azt követő kék-zöld-lila, felpuffadt vízi hulla arcra, és végül a varratkiszedés sokkoló élményére….
Végül elkerültem a műtétet, s közel másfél hónappal a fog feltárása után bekerült a próbatömés is, és ha minden igaz, akkor kedden végre végleges is kerül bele.
Azonban ennyi (két hónapnyi) szenvedés, antibiotikum, és egyéb gyógyszerszedés után annyira könnyen elkapok minden vírust, és olyan könnyen lever a lábamról, hogy szerdán már az iskolában, az órán lettem rosszul, egy, a hetedikesektől elkapott gyors lefolyású, magas lázas calici-szerű vírustól, amely másnapra nyomtalanul távozik. Kiújult a laktóz érzékenységem is, képtelen vagyok tejet inni, pici tejet tölteni a kávéba, felgőzölni mézzel, hogy melange-ot igyak, mert fél perc múlva a wc-ben kötök ki ismét.
Sajnos nem vehettem vissza a munkából, így továbbra is tartom a tehetséggondozást, az érettségi felkészítést, készülünk két színdarabbal hétvégenként, és minden egyéb más kutyafüle is van persze a suliban – de, sajnos csak annyi vágyam van minden nap, hogy végre ágyban lehessek, ami mondjuk a lippivel is nagy kitolás….
Hullámzóan jobb egészségi állapotomban próbálok azért erőt venni magamon, így eljutottunk kétszer színházba, meg orchideakiállításra is, de ahhoz képest, amit terveztünk, ez nem sok.
Szedek napi 2000mg c-vitamint, ca-mg-zn tablettát és pezsgőtablettát, Merz-drazsét, das gesunde plus tőzegáfonyát, de semmi javulást sem tapasztalok az állapotomban.
Nem jutok ki a szabadba, mert hétvégenként általában benn próbálunk.
El vagyok keseredve némileg, és már előre rettegek a keddi fogászattól….
