A szállodában minden reggel „azállamtitkárúr” mellett reggeliztünk, és minden reggel felidegesített. Csak a pénzről és a kapcsolatairól volt szó, a Torgyán zsebbarátról, a privatizációs ügyletekről, és a velük lévő fiaik pénzügyi helyzetéről. Mennyijük van a külföldi magánnyugdíj-pénztárban, hogyan kellene zsíros megrendelésekhez jutni.
Közben a felesége pedig készítette a szendvicseket napközbenre. Szépen becsomagolta szalvétába, és be a táskába.
Móricz óta nem sokat változott a világ.