Tegnap annyira kikészültem, hogy nem bírtam már írni gyógytesi után. Mára bizonyossá vált, hogy nemcsak a fáradtság, hanem egy vírus is kavargott bennem, reggel már lázzal és a klasszikus felsőlégúti panaszokkal kerültem a dokihoz, aki azonnal írta az antiotikumot. A fülem is hasogat nagyon, maradtam itthon.
Persze volt két napban szép dolog bőven. A piacon vásárolt apró, színes tökök, a rómaifürdői krizantémok, ma pedig az, hogy pihenhettem, és kaptam gyógyszert. Ráadásul még az a várakozás is, amivel mindenki a holnap érkező hidegfrontot, és ezzel együtt a nyárvéget is várja.
Aki nem így érez, jöjjön egy csupa üveg, csupa beton iskolába dolgozni. Hamar megváltoztatja majd a véleményét a szép hosszú vénasszonyok szaunájáról.