mi még dolgozunk

Mikor pénteken kiírtam, hogy végre vakáció, azonnal nekem estek a közösségi oldalon, hogy”de mi még dolgozunk!”, vagy „de jó a tanároknak, a mi pénzünkön lógatják a lábukat hónapokig!”, és így tovább. Félelmetesek ezek a reakciók. Csak az irigység, a nekem sem jó, neked se legyen jó dühe, a gyűlölet árad belőlük. Épp mint a parkban kutyát sétáltató fickóból, aki a következőt mondta egy másik öregembernek: „ott az a sok ingyenélő tanár, a két és fél hónapos nyári szünetükből én kötelezném őket minimum egy hónap tábori munkára, rögtön megoldódna a hová tegyem a gyereket a szünetben – kérdése! akinek meg nem tetszik, menjen közmunkára”. Ennyi. Hogy azokról az emberekről beszélnek, akik a gyerekeiket, a jövő nemzedékét tanítják, akiknek év közben nincs szabadságuk, mivel azt kötelezően nyáron kell kivenniük – eszükbe sem jut.

Én meg már annyira unom ezt a sötétséget, tahóságot, hogy leírni sincs kedvem.