Azt nem is mondtam még, hogy – pedig nagyon melengeti a szívemet, és büszke is vagyok rájuk – idén a végzős évfolyam lányaiból sokan úgy döntöttek: nem terhelik a szülői kasszát azzal, hogy méregdrága báli ruhát kölcsönöznek vagy vásárolnak, hanem végigjárták a körúti turkálókat, és két-háromezer forintból vásárontak maguknak báli ruhát. Vagy éppen a nagyi régi ruháit alakították át. Gyönyörűek voltak így is, a ruhákról pedig ha nem tudjuk, senki sem mondta volna meg, hogy honnét vannak.
Szerintem ez egy csodálatos kezdeményezés volt.
szerintem is.
Ez nagyon jó! Népszerűsíteni kéne az ötletet. 🙂
Jó a háttered. 🙂
már nincs is 😛
…és mennyivel egyedibb:)