Amennyire szidtam a nyári Brueghel – kiállítást, annyira dicsérem ezt. Rengeteg és a legjobb Cézanne-képek, profin megszervezve a beléptetés rendje, az egyetlen amire ismét panaszkodok, azok a Szépművészeti egy-két magát istennek képzelő teremőre, a külföldieknek járó megkülönböztetett figyelem, s a hazaiknak szóló rosszabb bánásmód. De, ha van lehetőségetek, nézzétek meg, szép összefoglalása annak honnan indult, és hová érkezett festőnk.
