Néhány teszt kitöltése után szembe kellett néznem a ténnyel, hogy én bizony munkamániás vagyok. S mikor a teszt azon kérdésére, hogy kihegyezte-e ceruzáit gyerekként még augusztusban, igennel válaszoltam szemlesütve, tudatosult bennem, hogy mindig is az voltam.
Én mindig örömmel készültem iskolába, szerettem ráhangolódni, elkezdeni a kinőtt holmik helyett újakat vásárolni, füzetborítót keresgélni, megpróbáltam a nyár alatt kialakult napirendet apránként módosítani, s nem gondoltam, hogy ez rossz így. Hasonló ez is a listákhoz, a tervekhez, amelyeket létrehozunk, majd a körülmények alakulásának megfelelően rugalmasan változtatunk. Kényelmi megoldás.
S tudom, én nagyon kényelmes ember vagyok. Hajlamos vagyok belerögzülni szokásokba, helyzetekbe, a megszokottba, s általában tőlem független változások robbantanak ki belőlük, melyek után meg sokáig nem találom a helyem.
Próbáltam másképp, nekem nem megy. Kreatív vagyok, kész az innovációra, de nagy mértékű újítást nem tőlem kell várni. Mindig változtatok, de csak picit.
Most például a megtervezett bevásárlólistánkhoz, (ez se volt eddig) vettünk egy banyataxit. Vagy ha jobban tetszik: krumplitaxit.
Tűzpiros, vízlepergetős, nagyon vagány.
De, ami a fő: kényelmes vele „cipekedni”!
Marlen, ezer bocsánat, de ki kell javítsalak: nem banyataxi, hanem banyatank! Én már csak tudom!:-)) Szemérmesen bevallom, nekem is van, harsány pink alapon szenvedélyes fekete kacskaringókkal. Egyetlen hátránya, azóta többet vásárolok, mert nem riaszt vissza a "cipekedés". Az izmokat kíméli, de a pénztárcát nem!
banyatank, igen, igen! tudtam, hogy elírtam valamit, de nem volt itt lippi, hogy megkérdezzem tőle 😀 a tiéd nagyon állat lehet, én is láttam egészen extrémeket, amik bejöttek, de ezt most nagyon akciósan – bolt kiárusításkor – vettük, és sajnáltam volna háromszor ennyit kiadni a többire:)
Hát kérlek szépen fent említett okokból van nekem is extravagáns banyatankom. Mert csak ezt adták háromezerért!:-))