Mindenhol arról szólnak a hírek, hogy milyen hideg (már érzékeljük), de legfőképpen mekkora hó lesz pár napon belül. Észak-Magyarországon sok helyen már tanítási szünetet rendeltek el, szüleimnél – Miskolc környékén – is farkasordító hideg van. Azt mondják, olyan hó lesz, amilyen huszonöt éve volt, 1987-ben. Emlékszem, olyan hó volt, hogy napokig nem jártak a buszok, a kenyeret és tejet tankokkal szállították a faluba, nekünk pedig semmi más dolgunk nem volt, mint a szánkókkal lecsúszni a téesz tehénóljánál. Mindent félméter vastagon borított a hó, eltűntek az utak, kristálytiszta lett a táj, metsző, hideg levegővel. A hatalmas hóval a mínusz 22 fok is járt. Ma már elképzelni sem tudom, hogyan bírtuk ki. S épp ezért félek, mi lesz, ha tényleg akkora hó esik, mint amit jeleznek…Hogy fogja papám eltakarítani?!
Á, most már visszakoznak. Olyan hideg lesz, de akkora hó állítólag nem. Amit egy kicsit sajnálok, ha már hó, akkor legyen 'hóhelyzet'.Annyira jó emlékem van nekem is arról a káoszról, mind otthon maradtunk a szüleimmel, nővéremmel, de valami gond a fűtéssel is lehetett, mert apukám plédeket szerelt az ablakokra. Egész nap a rádiót hallgattuk, ahol folyamatosan tudósítottak az országos 'hóhelyzet'ről.'semmi más dolgunk nem volt, mint a szánkókkal lecsúszni a téesz tehénóljánál' :-))
Én is félek kicsit a hótól és nemcsak magam miatt. Apukám 89 éves, két csípőprotézissel, és bár biciklizik, létrára mászik, azért nagyon féltem, hogy fogja eltakarítani a havat egy szűk kis zsákutcában, a hosszú-hosszú kerítés mellett és az udvarban. Nem lehetek eleget velük, pedig egy faluban lakunk, de én reggeltől estig a közeli városban dolgozok, és ha olyan hó lesz, még csak haza se tudok ugrani, megnézni őket… És az már csak másodlagos, hogy én pedig egy nagy sroktelken lakok, úgyhogy vagy hajnalban vagy késő este lapátolok, és lapátolok, és …