Milyen furcsa! Ma délután azzal a szándékkal ültem le az msn-hez, hogy törlöm végre. Két emberen kivűl mással nem tartom ezen keresztül a kapcsolatot, cimem pedig még egy régebbi házasságkorszakhoz, s egy körülbelül hét éve megszüntetett postafiókhoz tartozik. Sok értelme nincs tehát. Mig ezen gondolkodtam, csoda történt! Egy olyan kedves ismerős kezdeményezett velem beszélgetést, akiről évek óta nem hallottam már. Igy ezt jelnek tekintve, egyelőre nem töröltem az msn-t.
Én a címet nem, a gépemről töröltem az msn-t. Gondoltam, ott a skype. De oda sem járok fel… Aki fontos, azt elérem személyesen, telefonon. Akinek néha eszébe jutok, elér FB-n. Valahogy megváltoztak a dolgok… Már nincs időm cseverészni.