Sajóhídvég

`És minden dolgok mélyén béke él, És minden tájék éjén csend lakik, S a végtelenség összhangot zenél, S örök valók csupán mély álmaink…`/Juhász Gyula: Béke/A szomszéd háza. Lehetett volna belőle Falumúzeum, megvan még az udvaron álló kemencéje, a vendégek fogadására alkalmas gyönyörű ebédlője, a hálóban pedig a háromosztatú, tükrös, hatalmas fésülködőasztal – de, nem adták. A tulajdonosa régen elköltözött, a ház állapota pedig folyamatosan romlik. Sok időt töltöttem el itt, a teraszon végigfutatott piros, apró szemű szőlőt sikerült átmentenünk, a lila orgonákat sajnos nem. Viszont azok a meggyfák, melyek magja tőlünk hullott át, már hatalmasabbra nőttek, mint a mieink. A csodálatos, fafaragásokkal díszített ablak közelebbről.A mozi. Itt néztem minden péntek és szombat este Bruce Lee, Bud Spencer és Terence Hill-filmeket, s a No Mercy című film egyetlen jelenetére sem emlékszem, itt voltak a mulatságok, és szolgált házibuli helyettesítő helyként is. Természetesen, a nagyszerű faluszínház is itt működött. Pistinek, a mozigépésznek minden plakátja megvolt, a mozi előtt található hatalmas eperfát már kivágták. Azóta is keresem az olyan mozikat, ahová kis képeken ki van téve a következő heti műsor…Másik nézőpontból: Az orvosi rendelő, és lakás. Azt hiszem, világéletemben ilyen házat szerettem volna. Minden megvan benne a giccshez: az emlékeimen átszűrődő zongoraszó, a titokzatos, zárt kocsibeálló, a szép esőbeálló, a gesztenyefák, s az émelyítő, buja jázminillat, mely betöltötte a májusi-júniusi meleg éjszakákat. A régi általános iskola. Én csak az első két osztályt jártam már itt, de délutánonként itt volt a napközi, s ebédelni is ide jártunk. Sosem felejtem el: télvíz idején sikerült majdnem belefulladnom az udvarán található jeges pocsolyába, és összekenni úgy a házfalat, hogy szegény nagymamám mehetett meszelni…Minden karácsony előtt disznót vágtak a konyhások, így hurkával, dinsztelt káposztával és beijglivel búcsúztattuk az iskolában az óévet. A Tanács. A rendszerváltás óta Polgármesteri Hivatal, mamám majdnem negyven évet dolgozott itt. Az internettel például itt találkoztam először. A két hatalmas hársfát innét is kivágták…Minden, amit eddig láttatok, egy kb. harminc méter sugarú körön belül található, s körülbelül harminc lépés is tőle a házunk. Ha kilépünk a körből, ott a templom. Református. Itt kereszteltek meg, s itt konfirmáltam. Az ivókút. Annak ellenére, hogy milyen idős, még szépen egyben van. S itt vannak a többi képről hiányzó gesztenyefák is.