Néhány általam kedvelt formát, színt akarok mutatni. Kezdeném legelőször az ikeás tányéralátét újrahasznosításával a konyhafalon, s hozzátenném: aki a kétoldalú ragasztót és a post-itet feltalálta, azonnal szentté avatnám. 
A konyhában körülnézve találjuk az `ikreket`, akikre a Sparban bukkantam, s mivel icipicik, ezért megtetszettek. 
Nem tudom kinél hogy van, de nálunk a legnagyobb konyhai problémát a tej és a kenyér okozza. Olyan nem volt még, hogy pont annyit sikerült volna venni, hogy ne kelljen kidobni, vagy épp ellenkezőleg, vasárnap este a legközelebbi boltból hozni. Épp ezért vettem egy dobozos rozskenyeret, minden eshetőségre felkészülve, karácsonyig jó.
Az alábbi meggylekvár több szempontból is a kedvencem. Először is, mert a mamám készítette, aki váltig esküszik rá, hogy nincs benne fahéj, (pedig érzem) másodszor mert olyan rubinvörös színű, hogy azt álmodni sem lehet. Mostanában mindig ezt teszem a reggeli zabkásába.
Még a múltkor vettem egy csizmát, gyönyörű prémes kabátom van, találtam is hozzá táskát. 
Őt pedig kézitáskának fogom használni. Mindkét táska turkálós egyébként, kb. 1500ft-ba került a kettő. 
Tartalomhoz
Azt a dobozos kenyeret nem hiszem el.
pedig de. vákumos a belseje, minden levegőt kizártak belőle, ha nem bontom fel, karácsonyig jó.
Azt a dobozos kenyeret én se hiszem! A lila táska tetszik nagyon és imádom én is az 'ikreket', olyan pindurin elegánsak.
A kenyérben belül van egy rahedli levegő. Azt is kizárták? 🙂
jó nagy hülyeséget írhattam:) de, a dobozán tényleg karácsony van:)
Nóri, olyan cukik! :O)
…tudtam, hogy nálatok még a konyhában is táskák teremnek:)