Ma pedig azon mulattam magamban, ahogyan a lakberendezési újság nagy hatalmú főszerkesztője lelkendezett az egyik olvasói levélen, melyben arról esik szó, hogy a fiatal hölgy csupa színes dologgal kívánja berendezni új lakását. Az újságíró azzal indokolta mindezt, hogy nálunk túlbiztosítás van a lakberendezés terén is, s még az igényes emberek is inkább a bézs-barna kombinációt választják, a színeket, az erőteljeseket szinte senki. Ezek után megszámoltam vajon hány színes, erőteljes lakást/otthont mutat be az újság. Igen, jól tippeltek: egyet sem. Az elegáns, nagypolgári vagy minimalista dizájnú lakások mind, egytől egyig, bézs-barnában pompáztak.
Hónap: 2011. július
nem is
Nem is megyünk hát, és részemről útilapot kötök ennek a nyárnak – ha volt ilyen – a talpára. Nagyszerű karácsonyi ajándéknak való dolgokat találtam, az idő is kedvező hozzá, nekilátok a készítésüknek.
ez ilyen
Ilyen a mi formánk: a férjemnek a dereka csípődött be a szabadság 0. napján, én meg lázasan ébredtem. Még szerencse, hogy ma estére szól a megnyert színházjegy is.
ismerős…
Tele vagyok olyan ismerősökkel, akik annyira, de annyira szeretnének már találkozni velem, hogy valahogy mindig közbejön valami nekik. Ígérik, hogy felugranak, hiszen mindig a közelben járnak, errefelé dolgoznak . De, csak nem jön össze. Mintha a világ végén laknék, úgy érzem magam.Mindegy, azért én mindig nagy érdeklődéssel kísérem a facebook-on részletesen posztolt kiruccanásaikat, társas összejöveteleiket és vidéki utazásaikat is. Jó róluk olvasni.
norfolk, eozin, swing
Nagyot néztem, mikor Az utolsó mozielőadás helyett a Fallosz-monológok című örökbecsű alkotást nyomták a kezembe nyereménykönyv gyanánt. Gyorsan tisztáztuk a félreértést, majd jó szándékomat bizonyítandó, megvettem náluk a teljes Norfolk-gyűjteményt, kemény 1800 ft-ért. Ez három kötetet jelent: A Lempriere-lexikon-t, A pápa rinocéroszát, és a Vadkan képében-t. Lawrence Norfolk-ot nagyon szeretem, a Lempriere lehetehetlen, nagy élmény, egy igen ritka és valóban tehetséges fiatal szerző kiforrott műve. Galgóczi Tamás például így ír róla: `Az első, általam olvasott Norfolk regény (A pápa rinocérosza) után még csak gyanítottam, most azonban már biztos vagyok benne, nem véletlenül hasonították műveit Umberto Eco írásművészetéhez. A kissé túlburjánzó nyelvezet, a helyszínek, az időpontok és az események váltakozásának különleges megkomponáltsága, a számtalan utalás és idegen szó, a mérhetetlen tudás- és ismeretanyag, az anakronizmusok – csupa-csupa olyan elem, amelyek, ha az ember könnyedén el tud igazodni közöttük, garantáltan különleges és emlékezetes olvasmányt jelentő művé állnak össze.`Sajnos, 2000-ben jelent meg utoljára tőle mű, azóta a John Saturnall lakomájával van elfoglalva, kiéheztetve minket. Hazafelé pedig sikerült megnéznem a sarkon álló Metro Klub felújítását. Annyira, de annyira szép eozin mázas, a homlokzatról leszedett, eredeti Zsolnay-majolikával díszített pultot csináltak a kávéházban, hogy az valami csoda!Most pedig – miközben írok – szól Thomas Anders swing lemeze, hála a férjemnek, nagyon jó!És akkor sikerült eljutnom irodalomtól, képzőművészeten át, a zenéig!
nyaral(gat)
A férjem – ha minden igaz – a jövő héten végre és végig szabadságon lesz. Azzal a `feladattal` bízott meg, hogy állítsam össze a `programot`. Gondolom, moziba akar majd menni, van két múzeumbelépőnk is, megyünk az ónodi vásárra is, de hogy az általam kiválasztott vácrátóti arborétumhoz, váci cukrászdához, s a rákoskeresztúri zsidó temető Zsolnay-majolikáinak megnézéséhez (pl.) mit fog szólni, azt még nem tudom….És akkor a barlangászásról még nem is ejtettem egy hangot sem.
fura cica
A macskánk viselkedése leginkább egy kutyáéhoz hasonló, gondolom Pöttyöst utánozza, tőle tanult mindent. Éjszaka például nyugton hagy minket a műtét óta, megvárja míg reggel felébredek, a mozgolódásra felbukkan az ágy szélén egy macskafej, majd felugrik rá. Azonnal brümmög, dorombol, és mint a kutyák, a hátára fekszik, négy lábát az ég felé veti, s mutatja a hasát, hogy azt simogassam. Elég mókás jelenség, az biztos. Másrészt én még sosem láttam olyan macskát, aki képes ennyire kommunikálni, érzelmeket kifejezni. Bújós cica, ha megszidjuk, visszabeszél, de általában hallgat ránk. Csak kaja mindig legyen kinn, ugyebár.
vágy
Én tényleg szeretem az ilyen elmélyedős, szöszölős napokat, mikor az ember kénytelen a lakásban tölteni az időt, de mintha idén már sok lenne belőlük. Annó még júniusban arra készültem, hogy minden nap kiülök a hátsó terasz hűvösébe, készítek egy finom fröccsöt, majd egy-két óra olvasgatás után egy jó kávét. Egyszerű örömöket terveztem, sok szép virággal, gyönyörű kilátással, sok olvasnivalóval. Köszönhetően az idei nyárnak, eddig egyetlenegyszer tudtam ezt megtenni. Még van egy hónap. Drukkolok.
k.o.
Végignézve a lakásban szanaszét heverő mintás játékegereken és polcról leszedett apró plüssállatokon, nagy ütközet folyhatott az éjszaka, Lujzi versus többiek részvételével. Úgy tűnik, a macska technikai K.O.-val nyert.
pszicho meg thriller
Tudhatnám már, hogy nekem nem szabad pszcihothriller-t néznem, főleg nem éjjel. Még a leggagyibb is annyira felzaklatja az idegrendszeremet, annyira hat rám azzal, hogy a legősibb ösztönt veszi célba, a félelmet, hogy utána órákig képtelen vagyok megnyugodni. Elalvásra már nem is gondolok. Mert mi van, ha tényleg létezik az irracionalitás világa, ha tényleg mindenki más, mint aminek mutatja magát, s a felszin alatt a legborzalmasabb dolgok kapnak teret, és élnek, teremtenek egy torz világot?!