Érettségi, bankett, évzáró, érettségi, bankett, évzáró: ilyen sorminta alakítja most az életem. Kánikula, vihar, hétvége és hideg, szél, kánikula, vihar, leendő hétvége és hideg, talán szél: ilyen a természet folyása jelenleg. Nehezen viselem. állandóan gyulladtak az izületeim, és fáj a fejem.Közben befogadtunk egy macskát is, aki szerintem a világ egyik legrondábbja, teknőctarka, gnóm, de nagyon édes, s a keresztségben először a Makka, majd a Ciceró, Julcsa, végül a Lujza nevet kapta. Lujza a macskavécét alvóhelynek használja jelenleg, remélem, azért idővel rájön a rendeltetésére. Pöttyössel nem jönnek ki túl jól, bár életritmusuk rendkívül hasonló: a napi 16-18 óra alvás mindkettőnek megvan. Ebünk féltékeny, nem érti a helyzetet, ám okos, s őt is kényeztetjük folyton, nehogy valamelyikük többet kapjon simogatásból, elemózsiából. Ja, egyikük étvágyával sincs baj, hál`stennek. Közben pedig az éjjel, miközben éberen forgolódtam az ágyban, arra figyeltem fel, hogy a Keletiből néha idehallatszik egy-egy vonat fütyülése, mint annó otthon, mikor a Hernádnémeti-Bőcs vasútállomáson átrobogó szerelvények füttye, zaja törte meg a jéghideg vagy épp trópusi hídvégi éjszakákat.