Hiányérzetem van, mert elvesztek az Ünnep pillanatai teljesen. Falun még ünnep a Húsvét. Igazi, testet-lelket melengető, hosszú időszak előzi meg a tavasz első napsugarának kibukkanásával. Mindennek megvan a maga rendje. Előbb a kert, aztán a ház előtti gyep, a virágok, majd a ház következik. Az ablakok roppant lényegesek. Mintha a kosz, a piszok eltüntetésével véget érne valóban a sötétség, lezárulna egy tetszhalotti és néma időszak. Igen, az ablakpucolás a jövő ígéretét rejti magában. Általa tárulnak fel az új kilátások. Nélküle nincs igazi tavaszi nagytakarítás, lélekfényezés, lélekfényesítés.Majd következik a drapériák átmosása, a sikálás, a súrolás, s a nagy munkák végeztével: a sütés. Sütemények sokasága illatozik egy magára valamit is adó háziasszony kamrájában. Sose feledem el azt a jellegzetes, mandulás édességet, melyet a bokrok zöld levelével díszítettek. Mint egy ígéret, melyet kizárólag csak Húsvétkor és esküvőkkor váltanak be. Folytathatnám…De, értitek. Ez hiányzik, ez a `rutin`, az évek letisztult rendje, a szokások életmegtartó szabályrendszere, egyszóval az igazi, a rendszeres, a valódi, az ütemes élet. A falusi.
Legközelebb ablakpucoláskor(inkább bíznám az a tavaszi záporra…) ide kattintok egy kis ihletért:)
és mi tart vissza az ablakpucolástól?
Elvesznek, ha hagyod elveszni!!!! Ez szerintem csak és kizárólag rajtad/rajtatok múlik.
Hétfőn és kedden megpucoltam az ablakokat, egyébként valóban, közben is éreztem, hogy nem a por lemosása a cél, hanem egy belső kipucolás, nyitás a tavasz, az új év felé. Megnéztem, milyen kalácsokat fogok sütni hétvégén, még ma bevásárolok hozzá és szombaton nekilátok. A lakást teleraktam tojásfákkal, dekorációkkal, friss virággal. Csinálj magad körül ünnepet Te is!