A Girardi-kalap történetét már nem tudom felidézni. Valószínűleg úgy voltam ezzel is, hogy olvastam róla, kívántam, akartam, különlegesnek véltem magam tőle már gondolatban is, sznob vagyok, nem is kicsit, naná, aztán egyszer csak ott volt, szembejött, hónapokig tartott amíg rábeszéltem magam a megvételére, meglett – s nem foglalkoztam többé vele. Elég volt a tudat, hogy nekem van Girardim, kézbe vehetem, bármikor felvehetem. Nem hordtam. Sokáig papírral kitömködve állt a szekrényben, majd az ajándékba kapott kalaposdobozban aludt éveken keresztül, s én megfeledkeztem róla. Ha jól számolom, éppen tizenöt évet várt rám.Megszámlálhatatlan sapkát vásároltam és pusztítottam el ennyi év alatt. Teleim állandó kísérletek voltak, hogy találjak végre egy olyan fejfedőt, amely nem teszi tönkre a hajam, nem fázik meg a fejem a metróhuzatban, nőies és még ki tudja milyen, ezernyi extra kívánságom volt. Tegnap feladtam a küzdelmet. Elpakoltam az összes sapkát, s eldöntöttem: inkább a megfázás, fejfájás, mint a tönkretett haj! Ma reggel felnéztem a szekrény tetejére, ott állt a doboz, szemrehányóan, reneszánszát várva. Adtam neki egy esélyt. Most már biztosan tudom: ő az igazi, én kalapra vagyok teremtve. Egymásra találtunk végre, összetartozunk.
Tartalomhoz
még jó, hogy felnéztél:_)
Lehetne egy képet is kérni?
egyébként igen, kérünk képetnem is értelek, neked az esküvőn is tök jól állt a kalap, mi a fenéért nem hordtad eddig?:)
1. Kopasz fej, bármilyen sapka, kalap elmegy – nem teszi tönkre a frizurát.2. Autó. Persze oda nem való a cilinder, ugye kedves kuzin? :-)))Egyébként: sapka nőknél egy bizonyos korig.
daito:) ott a kép:)
ööööö…ezt is giradinak hívják…..?
mivel Girardi cégcimke van benne, igen.