Menetrendszerűen megérkezett szeptember harmadik hetében az első felsőlégúti megbetegedés; örök barátom, a hörgőgyulladás. Pedig készültem: mentálisan készitettem fel magam az ellenállásra, hozzá vitaminokat szedtem, rétegesen öltözködtem, igyekeztem nem kimelegedni. De, gondolom az elmúlt két hónap idegessége megtette a hatását, legyengült az immunrendszerem. Lassan rendeződnek a dolgok, mamám jól van, várhatóan holnap hazaengedik, a jövő szerdán pedig – ha minden igaz – lezárul az egyik ügy, pont kerül rá. A munkám csupa öröm, jó dolgok történnek velem: például csodálatos meglepetéscsomagokat kapok bloggerináktól, meg kellene lassan nyugodni. Viszont örökös rohanásban vagyunk lippivel, semmire sem jut időnk. A hétvégék is foglaltak, én ezen, ő jövő hétvégén dolgozik.Nagyon hiányoznak a hosszú, szép esték, a séták, az idő kötöttsége nélküli beszélgetések. Hiányolom a bágyadt, száraz meleg őszi napokat, az őszi szineket, szeretnék az erdőben csavarogni, vadszőlőt, gombát, csipkebogyót szedni, egy kicsit napozni, csak épp annyira, hogy száritsa ki belőlem ez a rusnya betegséget. De, nem panaszkodom. Előttünk az október, mely remélem sokkal több szabadidőt hoz majd el. Viszont érdeklődnék: Ti hogyan ússzátok meg a hétköznapokat? Van kidolgozott tervetek minden napra? Előre eldöntitek, melyik nap mit csináltok meg a házimunkák közül?Előre főztök hétvégén? Hogyan oldjátok meg az ebéd kérdését például? Bevallom, nekem ez okozza a legnagyobb gondot. Békáson nincsenek kifőzdék az egy kinait leszámitva, (mondjuk időm sem lenne kiugrani, a ruhát átjáró kajaszagról már nem is beszélek) a menzát inkább kihagyom, a kiszállitós kaja méregdrága és kevés. Mire hazaérek kopog a szemem az éhségtől, s ekkor kellene nekiállni főzni, amely megint minimum egy óra, amig elkészül….Öt vagy hat óra előtt szinte sosem ebédelek, a szendvicsektől pedig már a hideg ráz. Mi lenne a megoldás?
gondolom, amit mondanék, nem releváns.
nem értelek, miért nem releváns?
Teljesen megértelek ebédileg, itt default, hogy nem ebédelnek, tehát a munkahelyen a menza az max egy leves meg sajtos szendvics meg olajban sütött szarságok. (éljen a holland konyha, ugye)Én minden másnap főzök este, a felét megeszi Georg helyben, a másik felét elviszem. heti két-háromszori menza nem annyira rémes. Sőt nem is kell főzni, néha viszek egy mozzarellát meg 2 paradicsomot, bors, só, kalap kabát 😀 sokkal jobb az ilyen, mint a sajtos szenya.nagyon örülök, hogy jól van a mamád.
mióta itt vagyok azóta tartom magam egy teljesen új menetrendhez. de ez kizárólag azért működik, mert fél négykor már itthon vagyok. otthon soha nem jutott semmire időm. kupi volt a lakásban és a konyhában. itt rendet tudok tartani itt is és ott is, mosni és főzni. minden este meleget eszem és a maradék az ebédem. igaz max fél-háromnegyed órás kajákat főzök. és ami új: reggelizek. tízóraizom és uzsonnázok. soha nem tudtam rendszert vinni az életembe. de most ez működik. nem tudom meddig. erre én is kiváncsi leszek.
Hát nem tudom mennyire drága a kajástól rendelt ebéd. Mire mindent összead az emberlánya, plusz azt, hogy mindennap más-más kaját ehetsz, nem neked kell az agyadat tornáztatni, hogy mit főzz, szerintem megéri. Ráadásul nálunk azért is jó, mert a férj tud normál kaját enni, rám, ha rámtör a fogyókúra, akkor olyat.
Ez a 3. heti betegség szakmai ártalom szerintem. 🙂 Jobbulást kívánok. Én az ebédet úgy oldom meg, hogy vasárnapról marad hétfőre, hétfőn megfőzöm a keddit és így tovább. A szomszédasszonyom 3-4 napra előre főz, de én már tuti nem eszem meg szerdán, amit vasárnap főztem, bármi is az. Gondolkodtam a menzán is, de rémes és egyre többet kellett kiöntenem, ami azért luxus.
jobbulást, az októbert pedig én is várom, mint a messiást (bár ugyanígy voltam az augusztussal, majd a szeptemberrel is, atán az lett belőle, ami, felejtős). az ebéddel úgy vagyok, hogy eszem, amennyiben van rá időm és/vagy nem felejtem el (többnyire elfelejtem), és általában valami péksütit, mert pékségben dolgozom, és az helyben van.
🙂 Én mindig is szerettem a szedvicseket, még a repülőn is jobban örülök nekik, mint ha főtételt hoznának, viszont ha van hűtőszekrény és mikró is bent az irodátokban, akkor a fagyasztott/mirelitt készételetekkel is variálhatsz még, mert fő a változatosság, ahogyan azt valamelyik kedves olvasód fentebb említette.Főzésileg viszont nem igazán tudok hozzászólni, de az itteni ismerőseim körében meglehetősen elterjedt az elektromos cserépedények az úgynevezett Slow Cooker/Crock-Pot™-ok vagyis a lassú főzők használata. http://nutritionknowhow.org/wordpress/wp-content/uploads/2008/01/slow_cooker_basic.jpgAmi azt jelenti, hogy indulás előtt csak gyorsan belepakolják a hozzávalókat a cserépedénybe, és mire 8/9 óra múlva hazaérnek, már főttétel várja őket. Nagyon kis fogyasztásúak, forráspont alatti hőmérsékleten főzhető velük, ha alacsony hőmérsékletre állítják be. Elég sokan, az ország déli részein, még azért is szeretik használni, mert nem forrósítja fel úgy a konyhájukat mint amikor a sütőt használnának. Nem is mondanám, hogy múló divathóbort lenne, mert már a hetvenes évek óta elterjedt, nincs is olyan esküvő, ahol a menyasszony ne kapna belőlük egy párát, sőt még az élelmiszer üzleteknél a kasszáknál lévő magazain részeknél is mindig lehet látni új és újabb receptfüzeteket hozzá.
Köszönöm szépen Mindenkinek, kaptam használható ötleteket bőven. Annak azért örülök, hogy senki sem javasolta a bébiételek fogyasztását, amit a háziorvosom ajánlgat folyton….
Bébiételt majd akkor, ha a fogaid elhullanak, s a növesztésükig is enned kell valamit.
és én nem is javasoltam még semmit:)))….hihihi..pedig jó kis ötleteim vannak:)
nyersétel rulez, gondolom:)