Szokás azt mondani, hogy ha előlről kezdhetném, ugyanezeket a hibákat követném el. Ezzel nagyszerűen el lehet háritani a felelősséget, s még amolyan léha, bohém művészléleknek is feltünthetjük magunkat. Én ezt nem igy látom, s tudom hol és mikor hibáztam. 1. Sosem kellett volna eljönnöm vidékről. Egyik rokonom mondta, hogy ép lélekkel nem lehet megúszni azt a váltást, melyet a kisfalusi-fővárosi életforma eltérősége kiván. Egyetlen sürgető parancs, a be kell illeszkedni! – mindenáron parancsa érvényesül.2. Egyetem után maradni kellett volna a többiekkel a gazdasági átképzős suliban. Azóta ők bankokban, apehnél stb. dolgoznak, gondjaik nincsenek, az irodalommal legtöbbjük csak Coelho-n keresztül tartja a kapcsolatot. Szerencsés emberek!3. Rengeteget hibáztam emberi kapcsolataimban is. Igen, leginkább itt kereshető minden problémám forrása.
a múlt 'hibáiból' sokat lehet tanulni, változtatni pedig a jövőn lehet, és csak most. de most mindig.
Igen, a váltás valóban mindenkinek nehéz, de ahogy látom, te is még a huszas éveid elejére váltottál… így veheted úgy, hogy kettős állampolgár lettél… egyformán megállod már a helyed, mind vidéken és mind a fővárosban!!Természetesen igazad van, hiszen mindannyian mások vagyunk, máshogy éljük át az élet fintorait; van aki dühhel, van aki bánattal, és akad olyan is aki közönnyel, fölénnyel… DE mégis, ha mindez, amit most itt fájlalsz (1,2), nem történik meg veled, és mondjuk az Apehnél ülnél egész nap, és esténként kiégve talán már Mónika showt is néznél Christopher Nolan filmjei helyett… na, akkor most nem lenne ott veled Pöttyös, Mr.Lippi, vagy a tanítványaid, akik a te tudásodat viszik majd tovább (és akkor rólunk, a visszatérő olvasóidról nem is beszélve :)) Nézz csak te is vissza, hogy mennyi és milyen írásaid vannak itt fenn a blogon is. Mert akkor ezek a gondolataid sem lennének, igaz lenne helyettük neked is Gucci cipők. Akkor most ki is a szerencsés?? ;))A lényeg az, hogy a választás mindig a Te kezedben van, és nem mások mondják meg neked, hogy mit tegyél, mi a helyes vagy jó neked!! (még ha néha valóban igazuk is lenne)Viszont az emberi kapcsolatokkal (3) megfogtál, ez az ami nálam a mostanra már soha be nem pótolható elszalasztott időt jelenti.
Nincs gondunk???? Lehet, hogy úgy látszik, hogy egyeseknek nincs gondja – sejtem, hogy ki(k)re gondolsz, de hidd el, neki(k) is van gondjuk. Csak max. nem olyan jellegűek, mint Neked. Azt godnolod, hogy bárki bekerülhet bankba dolgozni? Megsúgom nem. Ha tudnád, hogy hány helyre elküldtem az önéletrajzomat. Mégcsak be se hívtak!Én meg azt gondolom, hogy nem kellett volna gazdaságis átképzős suliba mennem. Maradnom kellett volna tanárnak, és akkor nem kéne a gyerekem a nyár nagyrészére nagyszülőkhöz küldeni, míg én a 40 fokos irodában gürcölök. Nem kéne sakkoznom a szabadságaimmal, hogy ha most kiveszek, akkor máskor hogy dolgozzam be, hogy együtt legyünk.Azt hiszem igaz a mondás: a szomszéd kertje mindig zöldebb!
Zita, távol álljon tőlem még annak a szándéka is, hogy bármilyen módon meg akartalak volna bántani. Főleg, hogy hasonló cipőben járunk. Igen, mindketten tudjuk, hogy kire gondoltam. S épp ezért az irásban csak és kizárólag arra utaltam, hogy nektek van választási lehetőségetek, mivel két szakma van a kezetekben, én pedig nem éltem egy felkinált lehetőséggel, melynek most szenvedem meg a következményeit. Ez az én hibám. Sajnos akkor érzelmi döntést hoztam. Viszont, mivel én kerültem fel elsőnek Pestre, sok segitséget nyújtottam másoknak, hogy olyan munkahelyük legyen, amellyel jól élnek.Cserébe azonnal dobtak, mikor már nem volt szükségük rám, mikor már volt munka, onnan kezdve másodrangúként kezeltek, hiszen én 'csak egy tanár vagyok'. Soha nem vittek el az új ismerőseikkel kapcsolatos rendezvényekre, mivel én 'úgysem értem azt a nyelvet, amelyet ők egymás között használnak.' Ha találkoztunk még, csak és kizárólag egymással társalogtak pénzügyi dolgokról, amelyekhez én nem tudtam hozzászólni, ha kértem, hogy ne, akkor lehurrogtak. Ha új témát dobtam be, mondjuk a munkámról, azt kaptam meg, hogy ez nevetséges és olyan kisszerű. Majd ki is zártak maguk közül. Legszebb jele ennek, hogy ennyi év után bejelöltem őket fb-on, egyikük sem igazolt vissza. És igen, mindannyian olyan banki hiteleket vettek fel, melyek röhejesek olyan fizetés mellett, amelyet kaptak annó és kapnak most. Pluszban ott voltak a cafeteriás dolgok: albérlettámogatás, utazási kedvezmények, ingyenes fogorvos, fitnesszbérlet, kultúrautalvány stb. Úgy gondolom, gyakorlatilag semmit sem kellett költeniük az életükre, s talán egy tanár is megérdemelné a kultúrautalványt, hogy tudjun a diákjainak példaként szolgálni, merre járt, miket látott. S a nyári szünet…minek, ha egyszer nincs pénzük a tanároknak elutazni és eebben a két hónapban csak az alapfizetését kapja? Én kiegyezek azzal, hogy turkálókban vásárolok, antikváriumokban, mert egyetlen könyvesboltban sem fogadják el a pedagógus igazolványt (még a tanáriban sem:)- de, miért kell gyakorlatilag diplomás minimálbéren tartani embereket, akik rengeteget tanultak, sokat dolgoznak, folyamatosan képik magukat stb.? Igen, mindig a szomszéd kertje zöldebb…
n/a:néha kényszerpályán mozog az ember, és ások mondják meg, hogy mit kell csinálnia….egyébként lippit, hogy próbálja meg újra Amerikát, menjünk el innét, én szivesen leszek akár pincérnő is:)
teodora: ha a múlt hibái máig hatnak, hogyan lehet belőlük tanulni?
azért a felsoroltak a banki szférában csak a felső 10%-nak adatnak meg, hidd el. a legtöbb hétköznapi banki dolgozó 100-140 ezret keres, ez azért közel van a tanári fizetéshez.
tappancs, ők egyszerű banki dolgozók voltak, ültek az ügyfélszolgálaton, nettó 230ezres fizetéssel plusz cafeteriával….
Nem bántottál meg. :-)Amit pedig írtál, nem tudtam. Sajnálom, hogy ilyenek lettek, de ők akkor is ilyenek lennének veled, szerintem, ha tanárok maradtak volna. Az meg az ő szegénységi bizonyítványuk, ha egy társasági összejövetelen is csak és kizárólag a pénzügyekről, szakmáról, munkáról tudnak csak beszélni.
'kisfalusi-fővárosi' Ez érdekes. Akkor nincs olyan nagy baj, ha a kisfalusi dolog után csak simán városi jön, nem fővárosi…. 😉
ha még hatnak a hibák, akkor lehet csak igazán tanulni, az ember fájós lábbal óvatosabban futkos :)a fenti helyzetet sajnálom, ugyanakkor az a véleményem, hogy a döntéseinket a valóságban kell meghozni, és még ha az egész világ hibája is az, hogy nem olyan, amilyennek lennie kéne, a választásunk a fentiek ismeretében már a saját felelősségünk. sokan ugyanezt nézik be a párválasztásnál is, hogy egy ideált, egy vágyálmot választanak, aztán reggel nem az fekszik az ágyban. egy ilyen döntés annak is nehéz lehet, aki a másik irányba indul, mert mindkét oldalon van veszteség. neked már megadatott a szép pálya, és a vele járó tudás, ez egy félig teli pohár vagy félig üres?
Kedves Marlen,soraidat melyen aterzem, en is nagyon megkeseredtem, es sokat keseregtem anno a tanarok tarsadalmi helyzeten, es a nevetseges fizetesemen. Viszont elotte dolgoztam miniszteriumban, irodan, kiadonal, es egyik sem nyujtott igazan oromet, ulni egyszamitogep mellett, hallgatni a kollegak askalodasit, es a munka szinte mindig lelektelennek tunt.Soha olyan boldog nem voltam, mint amikor a harmicezerrel kevesebb fizetesembol, de kozepiskolai tanarkent eltem.Sajnos, ahogy te is mondod, penz beszel, szoval otthagytam az iskolat masert, de a vegen megis visszamentem tanitani, egy altalanosba, kevesebb penzert, mert annyira hianyzott a csengo szeptemberben.Akkor beletorodtem, es rajottem, ez a sosom, nem a sok penz, de valami, amit szivesen csinalok, ami boldogga tesz a hetkoznapokban.Persze a tanitasnak is vannak hullamvolgyei, amikor ugy erzed, kesz vege, menekulore is fogod, kerdes az, alkalmas vagy-e masra?Na nem agyilag, sokkal inkabb alkatilag.Amikor radobbentem, hogy nem, az volt szamomra a legnagyobb megnyugvas.Tudtam, hogy ezt kell csinalnom, legfeljebb mas uton-modon,magantanitas, felnottkepzes stb.En is belekezdtem masoddiplomaba, mielott kijottunk volna, ket evem meg is volt, de mivel olyan sokaig maradtunk, elveszett a ket ev, mar csak a leckekonyvem van meg, es a szakot is felszamoltak azota.Itt beleszerettem a felnottoktatasba, kicsit profilt is kellett valtanom.A sok kutato kozt en is sokszor erzem a lenezest,ahogy otthon a penzes emberek kopzt is hasonlot ereztem mint te, es tele van gyakran a tokom a turkaloval,de Marlen, akarnal barmi mast is csinalni????Ez a kerdes. Meg mindig nem keso elmenned irodaba dolgozni valami mast.Nem telne bele fel ev, es vagyakoznal az iskolaba vissza. A szuleim, egyik sem tudta otthagyni a palyat, pedig apukamnak felajanlottak egy olyan egyetemi tanari allast, amibol ma Magyarorszagon az elso lehetett volna, nem fogadta el.Vannak emberek, akiket tanarnak teremtett a sors, es a sorsod nem kerulheted ki.
Az a hiba, amit annak élsz meg. :-)1. Mi az ép lélek? Egyáltalán van erre valami etalon?2. Ha gondolod, egy hétvégén levisszük a könyveidet, felgyújtjuk, elénekeljük a Horst Wessel liedet, és utána csak Coelho-t olvashatsz egy hónapon át. Aztán jöhet a boldogság…3. Az ember csak ilyen. Rengeteget hibázik, és sokszor a kapcsolataiban. De ez, ennek kezelése minősíti az embert és 'kapcsolatait'.Azt gondolom, hogy ilyen múltbéli dolgokat nem kell sajnálni, akármilyen nehéz dolgok is voltak: hiszen az vagy Te. Aminek születtél, amit tanultál, amik történtek veled, amiket láttál, csináltál, tapasztaltál, ahogy bántak Veled és ahogy bánsz másokkal.Annak, ami és ahogy történt, annak úgy kellett lennie. Ez nem videó, nem tekerhetsz vissza, megtörtént. Bánkódhatsz rajta, zavarhat, de egyrészt semmi értelme; másrészt mindenféle ilyen agyalás-utálat-utólagoshibakeresés az életed megrontója.Az élet egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy hülyeségekkel töltsd.