Olyan ez, mint amikor beléd kötnek a boltban, neked mennek az utcán – csak úgy, heccből. Először megrökönyödsz, nem érted miért kellett, majd rájössz, hogy csak a frusztráltságát akarja rajtad kitölteni. Ekkor vagy elmész, vagy gúnyosan mosolyogva felveszed a kesztyűt. Mondhatni, kihivod magad ellen a sorsot, amelyben jóindulat kevés van, igy minél jobban mosolyogsz, annál dühösebb és kegyetlenebb lesz ő. Addig üt, amig nem fetrengsz a földön, kegyelemért könyörögve.