….az időjárásnak köszönhetően szerencsétlen kétarcú Januson merengek, mikor a táborban megbetegedett. Ízületeim sajognak, láz tombol bennük, csontjaim belül fájdalmat teremnek, merev, hideg, kihűlt minden. Eszembe jut a mese az egyszeri parasztról, aki a Nap és a Hold vetélkedésében a Szelet hozza ki győztesnek, mondván csak fújjon nyáron és pihenjen télen. Sötét, szürke fátyol ereszkedik le a városra, szinte látom magam előtt ahogy a Nap tömlöcbe vettetik, az Őszt eltörölni készülnek a föld színéről, balkézről született gyerekek ők, ma pedig az erősek, a szélsőségek korát éljük nemdebár: Tél és Nyár irányít mindent. Sötétben indulok, megszokott rutin, álmomban is leszállok a megfelelő helyen – utálom. Ami a múlt héten még ideális programnak tűnik, most megfontolandó, bár a séta nagyon vonz. Szvetlana Deli-csokikat hoz, sokat, örülés van, retróláz, de lippit felbosszantom, elhamarkodottan és helyette döntök – mindig a türelmetlenségem miatt kerülök bajba. Megtanulhattam volna már.Tíz perce kisütött a nap. Vajh` égi jelnek tekintsem-e?
nagyon jól hangzik pedig a séta programja, szerintem elő a meleg zoknival, sok-sok réteg ruha, és ha nem fáj semmi, hajrá 🙂 sőt ha van termoszotok, egy kis forralt bort csomagoljatok, és nem lesz hiba 😉 csak ne essen…, meg a szél se fújjon…, és legyen inkább 20 fok…
létezik még Deli csoki? és van olyan jó, mint az emléke?
van, sőt állítólag mindenféle méretben létezik, a normálnak 29 cent darabja, és férjem elmondása szerint: igen, még mindig olyan jó 🙂