1989-et írtunk, épp a rendszerváltás szelei kezdtek nálunk fújni, majd orkánná erősödni, mikor Angliában első lemezét jelentette meg az az énekesnő, aki az Music Television hazai megjelenése és Paul King jóvoltából villámgyorsan ismertté vált nálunk is. Gyönyörű volt, (azóta sem láttam annyira szép női arcot) furcsa volt, és a hangja maga volt a csoda.Addig alig hallottunk a funkyról, az r`& b-ről és a soulról, életünk rejtett luxusai voltak csupán. A legfinomabb belga csokoládéhoz hasonlítanám őket. Majszolgattuk, ízlelgettük, ismerkedtünk velük, mint ahogy a klubokkal is, ahová ezek a zenék igazán tartoznak. Nálunk nem vonz tömegeket, nincs bázisa, holott a magyar jazz zenei élet – amelyhez szorosan köthetőek – kiemelkedő.Hiánypótlás tehát, hogy a Jazzy jövő szombaton nyitja meg azt a klubot, ahol csupa-csupa ilyen előadó fog fellépni.Mondjátok, hát nektek tényleg nem hiányzik ez a nő?! Lehet a csodálatos hangja nélkül élni?![youtube otRcKRV8Ilw][youtube dpXNZafFYjc]
holholhol?mert igény tényleg volna rá és mennék én is nosztalgiázni.
A Liszt Ferenc téren:)ezek szerint mindketten ott leszünk:)
http://www.jazzy.hu/images/jp.jpgitt olvashatsz róla
Köszönet érte! 'Átsétálok' mindenképpen. Remélem, puniella és celebmentes lesz.