Személy szerint én hadilábon állok a függönyökkel, viszonyunk ellentmondásos. Annó Finnországban megtapasztaltam a függönynélküliség szabadságát – sok fény, tág terek, jól éreztem magam. (mondjuk, az utcán élt szerelmi élet azért nem az esetem) Lelkem másik szegletében viszont ultranőies, már-már rokokó giccseket tárolok, puha, hűvös brokátokat, nehéz selymeket. Így aztán állandóan őrlődöm, legyen-e vagy sem függöny. (de rossz nekem, tudom) Miközben őrlődtem, találtam svéd áruház katalógusában az alábbi szerzői instrukciót egyik függönyükhöz:`kezelési útmutató:
Nem mosható.Nem fehéríthető.Nem centrifugázható.Nem vasalható.Vegyileg nem tisztítható.`Akkor mégis mit lehet vele csinálni?:)
Egyszerhasználatos függöny 🙂 Ne vedd meg! Nézz körül az otthoni, kincses ládádban inkább!
Porszívózni, kirázni, megfordítani? :)Tapasztalataim szerint kézzel átöblítve és centrizés nélkül fellógatva kibírja. Csak te is bírd a csöpögő vizet.
én nem tudom elképzelni függöny nélkül a lakást…talán mert olyan közel van a másik ház, ahonnan simán belátni 🙁 sőt, még redőnyöm is van minden ablakon, biztos, ami biztos! 🙂
hááát, még hezitálok, de egyszer használatos függönyt biztosan nem veszek:)
Talán megkereshetnéd az arany középutat a két véglet között: valami nagyon könnyű, valamiben mégis különleges, ultranőies függönyt kellene keresned. Én egyébként függönymániás vagyok- annak mindig tökéletesen kell állnia. Bárhol vagyok megigazítom.