Faggatom ismerőst, hogyan csinálja, hogy három gyerek mellett is – akik különböző iskolákba járnak, eszméletlen mennyiségű külön órákkal, edzésekkel – jut ideje arra, hogy jól nézzen ki, a férjével színházba, moziba járjanak és mindig mosolyog. Elgondolkodott egy pillanatra, majd a következő tanácsot adta, amit annak idején a nagyijától hallott ő is: `Háát, meg kell tudni oldani az életet, lányaim!`Hümmögtünk egyet, majd egyszerre felröhögtünk ezen a nesze semmi, fogd meg jól! – válaszon. Aztán közölte, hogy fogalma sincs:D
Mikor még Csenge néhány hónapos volt, olyan káosz uralkodott itthon, hogy az valami hihetetlen. Akkor soha nem gondoltam volna, hogy fog ez menni flottul is, ráadásul úgy, hogy magamra is maradjon valamicske idő. De aztán csak megoldottam, de akárhogy gondolkodom, nem tudom hogyan. Három gyereknél azért kétségbeesnék. 🙂
előre rettegek mi lesz majd a későbbiekben:)
Anyám ma sokadik éves lett, nehéz is belegondolni, hogy mennyire telik az idő 🙂 de senki nem tud arra válaszolni, hogy csinálja… :)(ui.: teljesítettem a nép akaratát: nem kell regelni, bejelentkezni a blogba többet!)
mamádnak gratulálok, a másikat pedig köszönöm szépen:)