R.E.M.

Kilátogattunk tegnap a Szigetre. Örömmel állapítottuk meg, hogy továbbra sem változott semmi; még mindig egy mini szabadság-fílinget képvisel, sétálgattunk, fotóztunk, belestünk koncertekbe. Igazából az R.E.M. miatt mentünk. Meglepett, hogy mennyien voltak, hiszen két éve a SYMA-beli koncertükön alig volt egyharmad ház – de, most, hogy már tudom, a tegnap estével minden eddigi látogatottsági rekord megdőlt – nem is csodálkozom.Pörgös, profi koncert volt – én nem is bírtam végigtáncolni, mint annó. Minden tiszteletem a srácoké, hogy kb. három perc pihenővel nyomták végig a pörgést, és az R.E.M. koncerten is úgy szól, mintha CD-t hallgatnék – sehol egy elcsukló hang, rossz hangnem, rosszul fogott akkord. Stipe közvetlen, mosolygós volt, többször lejött a közönséghez – másfél óra gyönyörűség volt őket hallgatni.Sajnos  – bár elterveztük, hogy éjszakára is maradunk – annyira hideg volt este, hogy a koncert végeztével, mi is hazajöttünk. (Kedves Tünde, sajnálom, hogy nem tudtunk találkozni:( – minek van valakinek mobilja, ugye, ha nem használja….)