Soha nem fogom tudni megérteni, emberek hogyan tehetnek olyat, hogy saját, kínnal-keservvel kihordott, örömmel várt, egy évet megélt gyereküket előre kitervelt módon, előbb begyógyszerezzék, majd megfojtsák. Utána pedig kettős öngyilkosságot követnek el, melyből megmentik őket, s most rendőrök vigyáznak rájuk a kórházban. Nem mentség erre a rossz anyagi helyzet, amely egy abortusznál számomra elfogadható. Annyi más lehetőség lett volna: rokonokhoz, nevelőszülőkhöz, intézetbe adni egy időre addig, amíg kicsit rendbe hozzák a dolgaikat. Nem a II. világháborúban vagyunk, ahol családok közösen, a megaláztatások, megerőszakolások elől menekülve közösen döntöttek úgy, hogy megteszik.Ez a fentebbi egyszerűen: gyilkosság. S együtt kell élni a lelkiismeret-furdalás pszichére gyakorolt nyomásával, mely egyenesen fogja őket belekergetni egy újabb öngyilkosságba.
remélem az már sikerülni fog.