Hónap: 2008. március

Az Európai Bizottság által felkért trendkutatók a 90-es évek végén a következő lehetséges alternatívákat vízionálták jövőképnek:1. A diadalmas piacok forgatókönyve: marad az eddigi irány, a globalizáció, a technokrácia, a kulcsszvak a siker és a hatalom lesznek, kialakul a globális burzsoázia, multiuralom jön létre.2. A száz virág forgatókönyve: vidéki romantika, közösségi utak kialakítása, a család szerepének megnövekedése, a hagyományos értékek visszatérése.3. A kölcsönös felelősségek irányának forgatókönyve: számol a globalizációval, de egy kiegyensúlyozottabb útjával,ahol jelen van a társadalmi szolidaritás, a redisztribúciós képesség.4.az életünk leginkább egy művészfilmhez hasonlít majd, amelyben az alkotáson lesz a hangsúly, az egyéni önmegvalósítás válik majd céllá. 5. A zaklatott szomszédságok forgatókönyve: Ebben az esetben egy háborús filmet is forgathatnánk, a versengés, azidegengyűlölet határozza meg világunkat, melyben mindenki entitás, smagányban éli le az életét.6. Az alvajárás forgatókönyve: élünk ugyan, de létezésünk zombieszinten vegetál, a kisebb problémákra fókuszálunk csupán, ebből az állapotból majd csak a küszöbön álló katasztrófa ébreszt fel minket: szegénység, vízgondok, globális felmelegedés várható következményei, elsivatagodás, árvízek stb. Ez a forgatókönyv legfeljebb 2010-ig tartható a kutatók szerint.De, még mielőtt valaki ún. `jövősokkba` esne, elmondom, hogy a fent említett csoport szerint – bár, még nem dőlt el, hogy melyik irányba megy majd a világ – a család mindörökre életünkmi alappillére marad. Ami változik, hogy hogyan kötünk kapcsolatot és hogan tesszük tartóssá.Megjelennek majd az ún. multinacionális kapcsolatok, a homoszexuális családok, a para-parenting családformák, elméletileg visszatérünk majd a klán-típusú formákhoz és életünk során többfélét is kipróbálunk majd a fentebbi együttélési módok közül.Na, melyik hasonlít a legjobban ahhoz a jövőhöz, amely mostmár ma? 

Ahogy az ünnepek közelednek, úgy érzek egyre inkább késztetést, hogy felkapjam a nyúlcipőt és meg sem álljak valamelyik tengerparti szállodáig/eldugott hegyvidéki kis faluig – a kívánt rész szabadon bővíthető…

Egyébként pedig, reagálva az elmúlt egy hét `termésére`:

A legnagyobb szánalommal viseltetem azon emberek iránt, akik: 1. Belerúgnak azokba, akik segítettek/nek nekik.2. `csak úgy`, `poénból`, `unatkozásképpen` csesztetnek másokat.3. A saját maguk által elcseszett életük miatt másokat hibáztatnak.4. Akik azért csesznek bele az ÉN életembe, mert nekem megvan az, ami nekik nincsen.

 

Mint ismeretes, a magyar orvosok ismét `csatát nyertek`. Vagyis marad minden a régiben, nem kell a rezidens képzésért fizetniük továbbra sem. Az oka? Indoklásként annyi hangzik el, hogy így nem mennek külföldre és lesz elengendő orvos végre.Hát, nem lesz. Miután a te és az én pénzemből kifizettük az öt/hatéves alapkézésüket, majd a három évig tartó szakosítójukat – úgyis lelépnek. Nem, nem azért mert olyan alacsony a fizetésük, hiszen hála a 300HUF-os nemzetnek, a zsebbepénz megy továbbra is, özönlik hozzájuk – egész egyszerűen még több pénz kell, amit csak külföldön lehet megkeresni. Vajon, ha ennyire hivatásnak tekintik az orvoslást, miért megy mindenki a jól fizető fogorvosi és sebészi karra? MIért nem például anaszteziológusnak? Ja, hogy alvó beteg nem fizet?És a nagyképűségük, hogy élet-halál urainak képzelik magukat, miközben egymás munkáját szidják állandóan? Gyűlölök minden orvost. S még közel sem írtam le mindent, ami idegesít velük kapcsolatban. Ingyenes rezidensképzés. Köszi. Ebben az országban csak sírni kell meg lezárni, és mindenki megkapja amit akar…