Vajon miért van az, hogy minden regény, mellyel közelebbi kapcsolatba kerülök, a kedvencem lesz – az időről szól, és arról, hogyan lehetne valamiképpen megállítani?
Vajon miért van az, hogy minden regény, mellyel közelebbi kapcsolatba kerülök, a kedvencem lesz – az időről szól, és arról, hogyan lehetne valamiképpen megállítani?
Tudom, olvastam, aki fél a karácsonytól – köszönje magának, és ássa is el jó mélyen magát. Én mindig féltem tőle – vagy vizsgáztam, vagy mindig történt valami váratlan, kellemetlen és tragikus. Nem szerettem soha a felfokozott várakozásokat, melyek mindig Szenteste öltöttek kirobbanó formát. Nem szeretem a rohanást sem. Öregszem. Soha nem piszmogtam, de mostanában nagy szükségét érzem annak, hogy csak múljanak a napok – ne teljenek. Pihenésre és nyugalomra vágyom. Angyal is szeretnék lenni, mint nagymamám volt.
Azt is tudom, hogy elmúlt karácsony, de nekem most van kívánságlistám:- nyugodt, pihenős, istenbocsájts' punnyadós napok lippijével- kávézás a csajokkal- megíni végre ezt a nyamvadék szakdogát, hogy ne stresszeljen, ha csak eszembe jut- egyszer dolgozatmentes téli szünetet- papámmal megnézni valamelyik Helyszínelő részt- mamámnak megmasszírozni rendesen a lábátSzerintem nem vágyom sokra…

Mikor július valamelyik forró éjjelén, kéthetes `kapcsolat` után (`Járunk?`:D- idézve Szegő Ildikó) először beszélgettünk arról, hogy mindketten mennyire várjuk a karácsonyt, még gondolni sem mertem arra, hogy elérkezünk ide, és együtt töltjük majd az ünnepet. Csak nagyon reméltem. Együtt karácsonyozunk. Együtt. Még mindig áhítattal mondom ki magamban ezt a szót. Köszönet érte, akit illet.`Mi következik ilyenkor az amerikai filmekben?`:D
Az ünnepi menü egyébként a következő lesz: borleves, narancsos kacsa és párolt vöröskáposzta, lazac, burgonyapüré és naranccsal töltött csokoládé puding. Szenteste után pedig nyakunkba vesszük az országot, irány Sajóhídvég, Nyíregyháza, Gyöngyös, majd 26-án este pedig Ghymes koncert. Most pedig búcsúzóul egy Maeterlinck-idézet A boldogság kék madarából.`Mihelyst kimondunk valamit, sajátos módon megfosztjuk értékétől. Azt hisszük, a mélység mélyébe merültünk alá, s amikor újra felbukkanunk, sápadt ujjunk hegyén a vízcsepp nem hasonlít többé a tengerre, amelyből származik. Azt hisszük, csodálatos kincsek bányájára leltünk, de mire ismét napvilágra kerülünk, kezünkben nincs más, csak hamis kő és üvegcserép; és a sötétség mélyén mégis változatlanul fénylik a kincs.`Azt kívánom, mindenki találja meg ezt a kincset. Békés, boldog, meghitt, szeretetteljes Ünnepet.
Álmaink és vágyaink illékonyak, mint egy szappanbuborék. Ha kimondják közülük a legtitkosabbat, és elhiszed – annál rosszabb, mikor múlni látod. Nem hiszek én már semmiben inkább.
Amikor lippije Istent játszik, öröm és bódogság lengi be a Síp utcát…
Maga, Maga egyszerűen csak szeret a tűzzel játszani, ugye?! Élvezi, mikor az adrenalin szinte már szétfeszíti a vénák falát, ereiben táncot jár, szinte megrészegül tőle, ugye?! Várja a pillanatot, hogy történjék már valami, törjön ki az őskáosz, essen szét a világ darabjaira, forduljon ki a sarkaiból – csak legyen végre dráma, hulljanak a fejek, érzelmi viharok rázzák meg a lelkét, veszítse el a nyugalmát, mindegy, hogy körülötte mindenki más szenved,csak az Ön vágya elégüljön ki…Maga, maga miért nem nyughat már?! Miért nem tud választani, miért halogat, miért nem akar végre felnőnni?!Azt hiszi, egy gyereknek mindent megbocsátanak majd? Nézzen a tükörbe: nem gyerek az, akit ott lát! Hiába hiszi Maga, hogy semmi sem változott – nos, ki kell ábrándítsam: minden megváltozott Ön körül! Ön változtatta meg! Mert Ön mindig mindent megváltoztat, mindegy csak induljon el egy folyamat, amelynek végre nem ismeri a végkifejletét….mert ezért csinálja, ugye? Ezért a két másodpercnyi `élvezetért`, azért, hogy ismét átélhette az ismeretlent, hogy végre kiadhatta kezéből az irányítást, elemeire hullott szét, és rettegett végre…mert ez a lényeg, ugye? A rettegés…hogy nem biztos abban, hogy sikeresen menedzseli majd a kialakult helyzetet és végre beismerheti, hogy Ön sem tökéletes, és elégetten hátradőlhet, hogy no én kérem, pedig mindent megtettem…hogy felmentheti Magát….háát, nem érzi, hogy mennyire szánalmas is ez?!
Minden félévben egyszer benézek a Nők Lapja Cafe-ra, hogy rácsodálkozzak a világra. Most is tartogatott számomra meglepetést: horoszkóphoz illő ajándékötleteket. Nos, számomra ezek lennének szerintük az ideális ajándékok: Szűz nő: Makrobiotikus szakácskönyvnek,gyógyteaszettnek vagy búzafűprésnek nagyon fog örülni. A teásbögre, atermészetes anyagból készült edény is biztosan sikert fog aratni. Jóötlet, ha ehhez kapcsolódó könyvet, tájékoztató füzetet is adunk.A lexikonok is örömet okozhatnak. Lehet ez iparművészeti, építészeti, biofarmos vagy akár gyógynövényes témájú.Nemfog megsértődni, ha például egy extra porrongyot kap ajándékba, amelyantiallergén, és mikroszálai megakadályozzák a porszemcsék levegőbekerülését.Mivel szeret írni és számolni, ajándékozhatunk neki tollkészletet, határidőnaplót, jegyzettömböt, íróasztali szettet is.Háát, nem tudom…úgy ismer engem bárki is, mint aki rajong a homeopátiáért, és tud számolni?! Extra porrongy…áááá…
Ha már ezt vesszük alapnak, másik jegyem az Oroszlán inkább bejön…Oroszlán nő: Az arany ékszer mindig telitalálat,bármennyi is van már az ékszerdobozában. Különleges ékszerrel,parfümmel vagy estélyivel is örömet lehet neki szerezni. Bármelyik islegyen ezek közül, a hangsúly a minőségen és a különlegességen van. Egymaláj nyakéket is értékel, amint megtudja, hogy azt itthon nem lehetkapni, valaki ezt az egyet hozta be az országba.Híres emberekrőlszóló könyvet vagy DVD-t is vehetünk neki. Különösen akkor okoz örömetneki, ha ez limitált szériájú, sorszámozott.Wellnesshétvégének isörül, ha az egy exkluzív kastélyszállóban van. Mindent szeret, amivel?dicsekedni? lehet. Ez nem elítélendő, de tény, hogy neki ez okoz igaziörömet.Koncertre, színházba, operába is szívesen megy. Főleg, ha az valami miatt különleges alkalom.
Köcsög sznob vagyok, tudom….
Arra vágyom, hogy kávéillatra ébredjek, hogy magamtól ébredjek és ne ébresztőórára fél hatkor, hogy ne vágjon az arcomba a jéghideg levegő a metrón felfelé, hogy csak ha egy – két napra is, de kényeztessenek valami jó kis wellness helyen. Bár, igazán tökmindegy mit írok, úgyis azt gondolja mindenki, hogy semminek sem tudok örülni, stresszelek és morcos vagyok. Szétmegy a fejem.
Előző bejegyzéshez update: tegnap este feltöltöttük telefonomra az új Arctic Monkeys albumot. Ma reggel szerettem volna meghallgatni, gondoltam majd metró, HÉV utazás ideje alatt. El is indítottam, ahogy felszálltam a kettesre. De, csak nem hallottam semmit a fülhallgatóban. Azonban kintről valami zene szűrődött be. Teljes hangerőre toltam hát, de még ekkor sem hallatszott a zene. Viszont ahogy felnéztem, ideges, kíváncsi és röhögő fejek néztek le rám….ekkor döbbentem rá, hogy nem dugtam be teljesen a fülest, így az Astoriától a Batthyány térig engem kivéve – mindenki Arctic Monkeys-t hallgatott…