Hónap: 2007. október

#339.omnia

Szenvedélyem a parfümök iránt régi keletű. Már kisgyerekként, mikor az olcsó orosz kölniken kívül mást nem lehetett kapni, akkor is rajongtam értük. Ha valaki eljutott külföldre, mindig divatújságokat kértem, amelyekben gyönyörű fotókon illúziókat árultak. Ma is így van ez. Sokáig gyűjtöttem a parfümös képeket, aztán mikor a dolláros-boltokban (van-e valaki, aki emlékszik még rájuk?:)) már meg is lehetett vásárolni őket – eljött az én időm. Kolléganőm ismerve rajongásomat, mikor fordítani kezdte Patrick Süskind művét (A parfüm), sokszor kérdezte, hogy egy-egy illatot hogyan adnám vissza írásban. A könyv óriási siker lett, a belőle készült film nemkülönben. Jó érzés, hogy személyesen is kötődöm hozzá.Manapság, ha nagyon elegem van a világból – bemegyek az első parfümériába, és pillanatokon belül lenyugszom. Vannak örök, nagy kedvenceim – számomra `ő` a non plus ultra a parfümök világában. (hölgyeknek egyébként érdemes megnézni a Bulgari honlapját – maga a luxus)(www.bulgari.com) Egyébként pedig nagyon érdekelne, ki milyen parfümöt kedvel a legjobban?  

#336.Hannah

Reginával, szomszédasszonnyal beszélgettem az előbb a folyosón. Idős, ám jó karban lévő nénike, aki egész életében a Hannah-ban dolgozott, mosogatott, főzött ott harminc éven keresztül. Kemény, ám szép élete volt ott, a mai napig nosztalgiával gondol rá. A tulajok szerették, a vendégek imádták. Nyugalom árad belőle, szeretek vele beszélgetni – olyan, mint nagymamám volt. Körbevesszük egymást a másik iránti törődéssel – ő régebben éjjelente is átkopogott, nincs-e valami baj, ha álmatlanul róttam a köröket a lakásban, vagy egész éjjel égett a villany, én pedig mindig hozok neki valami finomságot, intézem a hivatalos ügyeit, és elnézően mosolygok, ha látom,hogy a virágaim megint tökig állnak a vízben. Mesél a régi zsidó lakosokról, emlékezünk Juditkára, aki szintén a szomszédom volt, s akinek lakásában az egyik legszebb kortárs magán festménygyűjtemény található. Vele sokat jártam régebben moziba, kiállításra – neki köszönhetem, hogy értem (bár nem szeretem) a komolyzenét, hogy nem égek be, ha esetleg ilyen koncertre tévednék, és nem kell szégyenkeznem, ha a kortárs festészet kerül szóba. Ő is sokat mesélt a ház előző lakosairól, mindig teázott velem, csinált sütit és segített, ha elakadtam a tanításban. Nagy ígérete volt, hogy megtanít franciául és németül – erre már nem kerülhetett sor, sajnos, időnek előtte elragadta a halál…Az egykori gettó utolsó házában lakom, itt húzodott a fal. Régebben, hosszú éjszakai virrasztásaim idején gyakran eszembe jutott, hogy ebben a lakásban – akármilyen pici is – annó akár 30-40-en is `éltek`, szinte hallani véltem a nácik bakancsának dobogását….mocsok egy érzés volt, mondhatom. Esős, szomorú délutánokon ilyen kísértetekkel sokkolom magam, mint a ma is.Boldog vagyok, hogy ismét élet van a lakásban. 

#335. blog appetite

Az előbb találtam meg Update Norbi könyvespolcát a neten. A címek sokat sejtetőek: Halál a konyhában, Cukor-blues,A leves hazudik… Azóta szinte kényszeresen olvasgatom a gasztroblogokat Dórinál. Közben lelki szemeim előtt megjelent egy tűzforró brokkoli-és sütőtökkrémleves; aszalt szilvával, fenyőmaggal, és baconba göngyölt almával elkészített libamell, hozzá hercegnőburgonya, vargányás lepény, és desszertnek nagy szerelmeim: a flódni és a brownies.

Ősz van, ha ilyeneket vízionálok. Holnap pedig Krúdy-t fogok tanítani,aki egy szalámicsutkáról is ódákat tud írni…

#334.good morning

A mai reggel mérlege eddig. Átkelés a kis pallón szakadó esőben, árokba majdnem belecsúszás, Síp utcai sárban kigyaloglás töksötétben, autó beterít vízzel. Rákóczi úton busz teszi ugyanezt. Elhagytam a kedvenc piros fülbevalómat, az esernyőmet, a gyógytesi cuccomat, mivel a HÉV-en elaludtam – mire kiérek Békásra teljesen szétáztam, cipőm beázott, fázom, éhes, álmos vagyok – még jó, hogy kis Vuk nem. Most harapok, és  még parázok is rendesen több dolog miatt – a legközelebbi a társadalomismeret óra, az országgyűlés és a kormány jogállása. Ó, én kedvenc piros fülbevalóm….Mi jön még ma?!

#333.szóval, ennyit a lázadásról..

Könyvpakolás közben hátterek, információhordozóként épp a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium rendhagyó irodalom óráiról van szó. A tanár Gyeskó Ágnes, épp alternatív, kicsit laza – nagyon vagány jófej kollégát alakít, és mondja, csak mondja, hogy miket hallgatnak az ő diákjai, mivel dobja fel a szürke hétfő reggeli első órákat. Cseh Tamás, Kispál és a Borz, 30Y….satöbbi. Kedves Gyeskó Ágnes, nem tudom kid van a tv2-nél, de azért elmondanám, hogy bár én nem tekinthetek vissza olyan hosszú szakmai múltra, mint Te – de, arra már a tanítási gyakorlatom alatt rájöttem, hogy a hagyományos módszertannal – amit többek között Te publikáltál – semmire sem megyek. Csak annyit, hogy amiről Te újdonságként beszélsz, és saját felfedezésednek tartasz – azt én már tanítási gyakorlatom alatt műveltem. Alapszabály, hogy mindig a zenéből indulunk ki, szivi.Hogy ez most miért? Irigység, jahh. Majd ha egyszer lesz időm, megírom Az irodalomtanítás alternatív módszerei című összefoglaló művemet, és híres leszek. Egyszer. Addig nézlek téged.

 

#331.bújócska

`Itt fáj, ott fáj`-ósat játszunk: a testem meg én. Kapcsolatunk akár szenvedélyesnek is mondhatnám: ki kapja el hamarabb a másikat, ki a vadász, s ki az áldozat?  Ő próbál meghódítani, én ellenállok – aztán mindig legyűr. Mondhatnám azt is, hogy áldozat én vagyok – soha nem lehet ezt elég korán elkezdeni, főleg Magyarországon nem. Itt mindig, mindenki talál okot arra,  hogy fájjon valami, lehessen panaszkodni – a panaszkodás igazi közösségformáló élmény. Nem kell itt semmiféle információs szupersztráda – elég elmenni egy orvosi rendelőbe, ülni a metrón, és kicsit szájat elhúzni, ha fáj a derék felálláskor; azonnal rád szól valaki, hogy te még fiatal vagy, ne panaszkodj, bezzeg nekem milyen fájdalmaim vannak, a tiéid semmik ehhez képest. Sőt, te magad sem vagy senki. A léted senkinek sem fontos, használnak, kihasználnak: minden nap ömlik rád a panasz, csak legyen füled meghallani. Ha meg van füled meghallani, ha nem vagy még végképp cinikus ilyen-olyan okok miatt – akkor is te húzod a rövidebbet. Még a végén itt is neked elnézést kérned. Kell?! Must vagy have to? Ha el tudod dönteni, máris tudod, hogy belső vagy külső kontrollos személyiség vagy-e.Egyszer tényleg összeírok mindent, ami bosszant, dühít, lehúz és fájdalmat okoz. 

#330.mezei filozófia

Tettem, mindennapi rutin volt, s egy idő után nem tudtam visszaemlékezni, hogy tettem-e már vagy sem. Mivel e mozdulatok megszokottak és öntudatlanok voltak, nem tudtam őket felidézni, s éreztem, hogy már lehetetlenség is visszaemlékezni rájuk. Így tehát, ha megtettem és elfelejtettem, ez ugyanolyan mintha meg sem történt volna. Einmal ist keinmal. Ha valaki, aki tudatában áll önmagának, látta volna ezt, rekonstruálni lehetne a történteket. Ha viszont senki sem látta vagy ha látta is, csupán öntudatlanul; ha több ember egész bonyolult élete öntudatlanul zajlik le, akkor ez az élet mintha nem is lett volna.

#329.mantra porno

Szól a jó kis Mantra Porno, Kaszásdűlőnél kipillantva deres minden, farkaskutyák vonulnak, vadász ballag utánuk. Kizökkenek az időből. Fejemben a film, cowboy támaszkodik a söntéspultnak, szemhunyorítás, az utolsó whiskey az út előtt. Behunyom a szemem, próbálok elbújni a zene melegébe. Kinyitva elhúz mellettem egy copfos hosszú. Majd még egy. S aztán még egy. Deja vu. Mátrix. Hiba a rendszerben. Hármasikrek. Úgy döntök, jobb lesz magamhoz térni. Váltok Prodigy-re, amit eddig még soha senki nem értett meg, hogy lehet hajnalban, teljes hangerővel hallgatni. Minden agresszivitást kimos az ember agyából. Fél óra múlva Pálóczi Horváth – Esterházy párhuzamokat kell elemeznem. `Mindenkinek kurvaannya.` Idézet volt. Ma még jövök. Egy őszi reggelivel. 

#328.három

Egy nap, három hír:1. Al Gore megosztva ugyan, de megkapta a Béke Nobel-díjat. Nem érdekel, hogy a tudósok szerint féligazságokat fogalmaz meg, hogy birtoka havi áramszámlája mekkora – aki egyszer is látta a diákjai szemében azt, mikor szembesül azzal és mélyen megdöbben, hogy esetleg a gyereke már nem láthatja azt, amit ő és tenni akar ellene – az elismeri Gore-t. Részemről riszpekt neki, a legmélyebb.2. Mint ahogy Demján Sándornak is, aki egymilliárdot osztott szét magánvagyonából hátrányos helyzetű diákok támogatására.3. A harmadik hír: az MSZP-n belül állítólag többen konstruktív bizalmatlansági indítványon gondolkodnak Fletó ellen a `tisztasági csomag` összeférhetetlenséget újraszabályozó része miatt. Fel vagyok háborodva.